A Múzeumok és Látogatók Alapítvány (MLA) - Közös Értékeink Program - Hozzáférhető múzeumok című projektjének összefoglalója
Szerzők: Pálfi Csilla MLA projektmenedzser, Ungvári Györgyi a Mozgássérült Emberek Önálló Élet Egyesülete (ÖNÉ) elnöke, Nemes-Nagy Tünde a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületének elnöke, Mikó Anna MLA projektkoordinátor, Csordás Izabella PCC coach, szervezetfejlesztő (MúzeumOD) valamint Miszné Korenchy Anikó MLA ügyvezető
A fogyatékossággal élő emberek kultúrához való hozzáférésének kérdését, fontosságát számos elemző cikk és rendezvény tárgyalja, azonban ennek ellenére a gyakorlati megvalósítás, akadálymentesítés sokszor elmarad a szándékoktól.
A Múzeumok és Látogatók Alapítvány “Nincs külön világunk” című, 2012 és 2013 között megvalósított projektje is a múzeumi akadálymentesítés kérdéseire hívta fel a figyelmet, és mutatta be különböző fogyatékossággal élő emberek szempontjait. Ennek a projektnek a folytatásaként jött létre a Hozzáférhető múzeumok projekt, amelyet 2024-2025 során valósított meg az Alapítvány.
A két projekt között számos fejlesztés valósult meg a magyar múzeumokban, nagyszerű kezdeményezések jöttek létre. Kiváló példa erre, hogy az új Néprajzi Múzeum tervezésébe már bevonták az érintett csoportok képviselőit, így a Mozgássérültek Önálló Élet (ÖNÉ) Egyesületének képviselői is segíthettek tanácsaikkal tapasztalati tanácsadóként.
Azonban nincs módja minden múzeumnak ilyen nagy volumenű fejlesztésekre, a nagymúltú múzeumok gyakran működnek patinás, régi épületekben, ezért gyakran nehezítik műszaki és műemlékvédelmi korlátok az akadálymentesítést. Hiba lenne azonban a kérdéskört csupán műszaki problematikára egyszerűsíteni, hiszen a befogadó szemlélet elsősorban a fejekben kezdődik: a kérdés nem az, hogy lehetséges-e akadálymentes múzeumi élményt nyújtani, hanem az, hogy mit is jelent az inkluzív, befogadó múzeum, amely mindenki számára hozzáférhető.
A fizikai hozzáférés csupán a belépőszint. A valódi akadálymentesítés nemcsak a testet, hanem az érzékelést, a figyelmet, a megértést és az élményt is érinti. Hogyan tehetünk befogadhatóvá egy világhírű festményt, ha a látogatónak nincs lehetősége vizuálisan érzékelni azt? Hogyan válik élménnyé egy kiállítás, ha a szövegek túl szakmaiak, vagy a digitális felületek nem kompatibilisek képernyőolvasóval? Az inkluzív múzeumi élmény megteremtése komplex feladat, amely a fizikai, kognitív és kommunikációs akadályok lebontását egyaránt igényli.
A projekt során több mint hatvan intézményt vizsgáltunk kerekesszékes és látássérült szempontok alapján, és létrehoztunk egy országos adatbázist, amely átfogó képet ad a múzeumok hozzáférhetőségéről, valamint a különböző fogyatékossággal élő emberek számára elérhető szolgáltatásokról.
A feltárt tapasztalatok számunkra is meglepőek voltak: teljes körűen akadálymentes múzeummal nem találkoztunk. Bár számos esetben jó szándékú kezdeményezések indultak, ezek gyakran kizárólag az előírások formális teljesítésére épültek, a megvalósítás azonban nem vette figyelembe a valós használati szempontokat. Ennek következtében több, mozgáskorlátozottak számára gyakorlatilag használhatatlan megoldással is szembesültünk. Előfordultak kifejezetten megalázó helyzetek is: például olyan eset, amikor egy mosdóban egy karácsonyfa akadályozta a kerekesszékkel való megfordulást, vagy egy meglévő korlátliftet nemcsak, hogy nem üzemeltettek, hanem a büfé reklámfelülete szinte teljesen kitakarta. Az eleve akadálymentes tervezés – ami egyébként törvényi kötelezettség - lehetővé tenné a független önálló élet megvalósítását, az integrációt és ezáltal az inkluzív szemlélet elterjedését is a fogyatékossággal élők számára hiszen „ami nekik nélkülözhetetlen az mindenki másnak kényelmes.”
Múzeumi műhely a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Múzeumi műhelyek
Múzeumi műhelyeinken az alábbi témákat jártuk körül: komplex akadálymentesitési szempontok, forrásteremtési lehetőségek, valamint hogy miképp lehet különböző fogyatékossággal élők részére akadálymentes, élményszerű múzeumi programokat szervezni.
Azt az örömteli tanulságot vontuk le, hogy a múzeumokban és kiállítóterekben kétségtelenül elindult egy törekvés a kiállításokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés megteremtésére. Ehhez viszont elengedhetetlenek az ilyen műhelymunkák és előadások, amelyeken fogyatékossággal élő személyek, mint felhasználók és tapasztalati tanácsadók vannak jelen, így adekvát instrukciókat tudnak adni azoknak a múzeumi dolgozóknak, akik a társadalmi tudatosság-fejlesztő játékok során szembesülhetnek egy fehér bottal vagy kerekesszékkel érkező múzeumlátogató igényeivel.
Múzeumi műhely a Néprajzi Múzeumban
Ezeket a műhelyeket tervezzük majd folytatni, hiszen a sajátélményű játékok, tapasztalások mellett nagyon hasznos az egyes fogyatékossági típusok megismerése, valamint az előremutató kezdeményezések, a fogyatékossággal élőket segítő megoldások rendszeres megosztása is.
Szintén fontos lenne a követendő külföldi példák, szakcikkek szélesebb körű megismerése és terjesztése, az ott látott példák magyarországi adaptálási lehetőségeinek megvitatása.
Szemléletformáló egyetemi és középiskolai szemináriumok
Az őszi szemeszterben egy pécsi egyetemi szeminárium keretében tartottunk szemléletformálást építészhallgatóknak. A jelentős érdeklődést kiváltó szemináriumon a résztvevők szimulációs szemüveg, szemtakaró és kerekesszék kipróbálásával tapasztalhatták meg az egyes fogyatékosságok nehézségeit. Egy rehabilitációs környezettervező szakmérnök az Akadálymentes tervezés szempontjairól tartott előadást a mindenki számára kényelmesen használható, vonzó környezet megteremtéséről, és hangsúlyozta: a jó akadálymentesítés nem látható!
A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Vásárhelyi Pál Technikumában tanuló középiskolásokhoz is eljutott a projektünk, ahová azok a fiatalok járnak, akik tanulmányaikat egyetemi képzéseken kívánják majd folytatni, és építészként képzelik el a jövőjüket. Az építészet tantárgyhoz kapcsolódóan, szemléletformáló elméleti és gyakorlati órán ismerték meg a fogyatékossággal élők csoportjait, valamint betekintést nyertek a komplex akadálymentesítési szabályokba és jogszabályokba, továbbá a gyakorlatban is megfigyelhették a rámpát, a vezetősávot és a taktilis burkolati jelzéseket.
Múzeumi audit
Három auditot is szerveztünk, ahol még mélyebben beleláthattunk a múzeumi kollégák lehetőségeibe az univerzális, programtervezés terén, illetve tapasztalati szakértőink a felmérések nyomán újabb fejlesztő javaslatokkal segítették az auditot igénylő múzeumokat.
Múzeumi audit a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumban
A múzeumi auditok és szemléletformáló szemináriumok hatására együttműködő szervezeteink több meghívást kaptak: nyári múzeumi táborba, múzeumi kollégák csapatépítésére, múzeumi programokra hívták meg őket további szemléletformálás, előadások, gyakorlatok megosztása céljából. A Magyar Földrajzi Múzeumban Érden a nyári napközis táborban érzékenyítő és balesetmegelőzési foglalkozást tartottak. A Gödöllői Királyi Kastély munkatársai pedig a kastély további akadálymentesítéséhez kértek tanácsot.
A Múzeumok Őszi Fesztiváljára való felkészítésként online konzultációkkal segítettünk öt múzeumot, amelyekből szintén izgalmas programok, együttműködések alakultak ki.
Érdemes a múzeumoknak is figyelembe venni, hogy 2025. június 28-tól érvénybe lépett a 2022. évi XVII. törvény, amely a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályait foglalja össze. Így minden olyan honlapnak és mobilalkalmazásnak akadálymentesnek kell majd lennie, amely valamit el akar adni.
A Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületének munkatársai többféle kommunikációs eszközön tesztelték a Hozzáférhető múzeumok adatbázisba bekerült múzeumok honlapjait, s bizony, e téren is van még hova fejlődni.
Kerekasztal-beszélgetés a Ludwig Múzeumban
Kerekasztal-beszélgetés
Kerekasztal-beszélgetést szerveztünk múzeumi szakemberek, érintettek és döntéshozók részvételével, ahol is nagy utat jártunk be: az akadálymentességtől az egyéni felelősségig.
A találkozón maximálisan érvényesült a Semmit róluk, nélkülük! elv, hiszen érintett résztvevőktől, múzeumpedagógusoktól, egy REKORE építésztől és minisztériumi-ágazati képviselőktől is elhangzottak vélemények, ötletek, s kibontakoztak együttműködési és szinergia lehetőségek. Egyetértettünk abban, hogy a munkatársak egyéni elhivatottsága bármilyen fontos is, ám önmagában nem elég: kell a vezetői, fenntartói támogatás, és csak ezek után jöhetnek az anyagi megfontolások. Ebben a sorrendben!
Közönség vélemények a hozzáférhetőség témában
Összegzésként megállapítottuk: mindannyiunk felelőssége, hogy a társadalom, amelyben élünk, mennyire inkluzív és befogadó, de az is, hogy valóban meghalljuk, megértjük-e azokat a nehézségeket, akadályokat, amelyek egyes embercsoportokat érintenek. A jövőre nézve a leglényegesebb, hogy a fejekben lévő akadálymentesítés megtörténjen, hogy ne csak kötelezettségből mondjanak igent a befogadásra, inkluzivitásra, hanem intézményi értékként, belső indíttatásból is. A nap konklúziója az volt: érdemes leülni egy asztalhoz, nézeteket megosztani (akár ütköztetni), érvelni, odafigyelni, együttműködni.
Társadalmi érzékenyítés
December 3-án a Fogyatékossággal Élők Világnapján országos figyelemfelhívó akciót valósítottunk meg az Auchan hipermarketekben. A program célja, hogy személyes találkozásokon, interaktív bemutatókon és bevált jó gyakorlatokon keresztül mutassa be, miként tehetők a kulturális intézmények szolgáltatásai mindenki számára hozzáférhetővé és emellett a civil szervezetek, hogyan segítik napi szinten a fogyatékossággal élőket.
Múzeumi akció a Auchan Savoya Parkban
A rendezvény nemcsak a látogatók számára jelentett értékes tapasztalatot, hanem a részt vevő múzeumok és civil szervezetek között is új szakmai kapcsolatok és együttműködések kialakulását segítette elő. Ezek az ismeretségek hosszú távon is hozzájárulnak a közös gondolkodás és a további együttműködések folytatásához a hozzáférhető kultúra erősítése érdekében.
A program kiemelten fontos része volt a projektnek, mert erősítette a társadalmi érzékenyítést, növelte a múzeumok inkluzív szerepvállalását, valamint a múzeumba kevésbé járók számára is láthatóvá tette azokat a módszereket és kezdeményezéseket, amelyek támogatják a fogyatékossággal élő emberek egyenlő esélyű kulturális részvételét. Az esemény 16 helyszínen, 15 muzeális intézmény és 10 civil szervezet közreműködésével valósult meg, ami jól jelzi az együttműködés széles szakmai bázisát. Az áruházak olyan nyitott és befogadó környezetet biztosítottak, ahol a vásárlók közvetlenül találkozhattak a hozzáférhető kultúra eszközeivel, szemléletével és képviselőivel.
Összegzés
A projektünk decemberben zárul, és bízunk benne, hogy sikerült egy olyan folyamatot elindítanunk, amelynek köszönhetően a jövőben a múzeumok jóval nagyobb figyelmet fordítanak majd a speciális célcsoportok igényeire, s akiket az eddigieknél hatékonyabban bevonnak a fizikai környezet, a kiállítások, és a programok tervezésébe
A Múzeumok és Látogatók Alapítvány Hozzáférhető múzeumok projektjét támogató Közös Értékeink Program az Európai Unió új, a tagállamok civil szervezeteit közvetlenül támogató programjának (Citizens, Equality, Rights and Values - CERV) része. A program lebonyolítói: Ökotárs Alapítvány, Autonómia Alapítvány, Közösségfejlesztők Egyesülete, Kárpátok Alapítvány.
Borítóképen: Múzeumi műhely a Petőfi Irodalmi Múzeumban
