Múzeumalapítás, költözés, aranyvonattal páncélládákban menekített kincsek, átalakulások, megújulások - a múzeum gyűjteménye mögött számtalan érdekes történet rejtőzik. Ma már alig ragasztunk bélyeget borítékra, de mégis izgalmas és aktuális hely 2026-ban is a Bélyegmúzeum.
A múzeum tárgyai, a kis színes papírdarabok, országok kulturális és természeti kincseiről mesélnek, híres személyek és történelmi események emlékeit őrzik, technikai találmányok dokumentálói, a változó világ lenyomatai.
Múzeumalapítás előkészítése
A világ első postabélyegét 1840-ben adták ki Angliában, majd sorra következtek a bélyegkibocsátó országok. Magyarországon először 1871-ben jelent meg olyan bélyeg, melyet itt gyártottak és itt is használtak. A bélyeg megjelenésével egyidőben már világszerte el is kezdték gyűjteni a bélyeget. Magyarországon is komoly gyűjtemények jöttek létre, melyek közül több a múzeum alapjait jelentette.
Az 1874-ben Bernben megalakult Általános Postaegyesület (1876-től Egyetemes Postaegyesület - Union Postal Universelle - UPU) tagjai 1878-ban aláírták az Egyetemes Postaszerződést, mely ajánlotta, majd 1891-től kötelezővé tette a tagországoknak, hogy az általuk kibocsátott bélyegekből kötelespéldányokat küldjenek egymásnak. A magyar postaigazgatás az így megkapott külföldi bélyegeket „értékczikk-gyűjteményben” őrizte, azzal a céllal, hogy ezek majd egy jövőbeli Bélyegmúzeumban fognak helyet kapni. A múzeum alapításának gondolata már 1890-ben felmerült, amikor a Bécsben megrendezett értékcikk-kiállításon a postai gyűjtemény a rendezetlensége miatt nem tudott részt venni.
1911-ben meg is fogalmaztak egy javaslatot a gyűjtemény szakszerű rendezéséről, melyhez hozzátartozott a leltározás és a feldolgozás, a „tűzmentes pénzszekrényben” való tárolás és a folyamatos gyarapítás. 1912-ben a magyar „államnyomdának” is meghatározták, hogy mit kell kötelezően a gyűjtemény részére megküldeni.
A létesítendő Bélyegmúzeum anyagához a posta több nagyobb gyűjteményt vásárolt meg magángyűjtőktől és kereskedőktől, valamint csere és bélyegpiaci vásárlások útján is gyarapították a gyűjteményt. Az egyik legkiemelkedőbb és leggazdagabb gyűjteményt Poppovits Frigyes Mirkó neves magyar bélyeggyűjtőtől vásárolták meg 1916 és 1918 között. Ez az anyag képezi a mai Bélyegmúzeum klasszikus magyar gyűjteményének alapját is.
Hímzett bélyeg, Magyarország, 2012
A múzeum megnyitása Budán
A Bélyegmúzeum a látogatók előtt 1930. április 28-án nyílt meg Budán a Krisztina körúti új Postapalota 8. emeletén. A múzeum berendezésének tervezésekor a nürnbergi postamúzeum tárlórendszerét vették mintául. A kiállítási anyag csoportosítására és elhelyezésére egy szakértőkből álló bizottság véleményét kérték ki, akik a nagy bélyeggyűjtő egyesületek, ill. a Magyar Bélyeggyűjtő Egyesületek Szövetsége képviselői voltak.
A múzeum megnyitásakor a kiállított anyag 49.000 külföldi és 7000 magyar bélyegből állt, mely kiállítószekrényekben és tárlókban kapott helyet egy 20×8 m nagyságú teremben. A látogatók interaktív módon négy sztereoszkóp készülék segítségével saját maguk tanulmányozhatták a vízjeleket és vízjelállásokat. A gazdag gyűjteményi anyag tartalmazta a magyar bélyegeket és azok próbanyomatait, a külföldi bélyegkiadásokat, a magyar bélyegek hamisítványait, eredeti tervrajzokat, nyomóeszközöket és bélyegzőket, díjjegyeseket és a magánposták bélyegeit. Egyes különgyűjtemények csak „kívánságra voltak megtekinthetők”.
A világ első alumínium bélyege, Magyarország, 1955
Az új kiállítóhely Pesten
1937-ben az időközben megnövekedett mennyiségű gyűjteményi anyag elhelyezésére egy új kiállítóhelyet kezdtek keresni, mely a város központjához is közelebb esett. Az új helyet a mai Dob utca és Hársfa utca sarkán újonnan épülő úgynevezett pesti postapalota félemeletén találták meg. Az épületrészt kifejezetten a múzeum szükségletei szerint tervezték és alakították ki. Az akkori Budapest egyik legkorszerűbb épületében 1940. november 23-án nyílt meg másodszor a Bélyegmúzeum.
A Rimanóczy Gyula által tervezett modernista stílusú épület klímaberendezéssel és automata tűzvédelmi rendszerrel volt ellátva. Ez az országban is egyedülálló megoldás védte a Bélyegmúzeum helyiségeit és értékeit egy esetleges tűztől. Műtárgyvédelmi szempontokat figyelembe véve alakították ki a kiállítótermet és a gyűjteménytárt is: biztosítva volt az állandó hőmérséklet, az ablakokat lesötétítve természetes fény nem érte a fényre fakuló festékkel készített bélyegeket. Az érzékeny darabokat falba süllyesztett kihúzható keretekbe helyezték, így a mesterséges világítás sem tudott kárt tenni bennük. Ez az elrendezés látható ma is a kiállítóteremben.
1940-re a gyűjtemény darabszáma tovább nőtt, mintegy 89 000 kiállított darabot lehetett megtekinteni. Ebben az időben kerültek be a gyűjteménybe a máig is értékesnek és különlegesnek számító darabok. A teljes múzeumi gyűjtemény több mint 2 millió darabot jelentett, amibe a bélyegeken túl beletartoztak egyéb értékcikkek, a bélyegkészítéshez használt nyomóeszközök és a bélyegekhez készített grafikák.
Bhutani hanglemezbélyeg, Bhutan, 1973
Páncélozott ládák és az aranyvonat
1941. július 11-én a háborús veszély miatt a Bélyegmúzeumot bezárták, a gyűjteményeket páncélozott ládákba tették és a légópincében helyezték biztonságba. Az összesen 13 láda közül három őrizte a múzeum legértékesebb darabjait. 1944 végén a kevésbé értékes példányokat tartalmazó ládákat a soproni postaigazgatóság épületébe vitték, itt őrizték a háború végéig.
A legértékesebb bélyegeket tartalmazó három ládát a Nemzeti Bank értékeivel, az aranykészletekkel és egyéb közgyűjteményi javakkal együtt az első aranyvonattal 1945. január 23-án nyugatra szállították. A szállítmány az ausztriai Spital am Phyrn-be került, ahol az amerikai hadsereg katonai különítménye Frankfurtba szállította. 1946-ban az amerikaiak a kormányszintű tárgyalások eredményeként az egész szállítmányt visszaadták Magyarországnak. A teljes anyag (közte a Bélyegmúzeum 3 ládányi értéke) képezte az 1946. augusztus 1-én bevezetett új magyar fizetőeszköz, az idén 80 éves forint aranyfedezetét.
Újrakezdések
A Bélyegmúzeum gyűjteménye hiánytalanul visszakerült a posta tulajdonába, viszont a múzeum helyiségei a háború alatt megsérültek. A rendbehozatal után 1948 júniusában ismét megnyitott a Bélyegmúzeum. A nyugalom nem tartott sokáig, mivel az 1956-os forradalom miatt fél évre ismét be kellett zárnia. 1969-ben egy átfogó átalakítás és korszerűsítés vette kezdetét, így újabb három évre kellett bezárni a múzeum kapuit, majd ezt követte egy vagyonmegállapító leltár, ami miatt viszont egész1976 december elejéig húzódott a gyűjtemény újra nyitása. 1985 és 1989 között ismét átalakítás és korszerűsítés történt az épületben. Az újbóli nyitás 1990. november 23-ra esett, ez a nap volt a Dob utcai épületbe költözés 50. évfordulója is.
Bélyegmúzeum gyűjteményei és érdekességei napjainkban
Jelenleg a Bélyegmúzeum gyűjteményeinek darabszáma meghaladja a 14 milliót, a kiállítóteremben körülbelül 550.000 bélyeg látható. Ezek között a világ (néhány kivétellel) valamennyi országának bélyegei megtekinthetők kontinensenkénti felosztásban.
A kiállítóterem állandó gyűjteményének első része mutatja be a magyar bélyeg előtti leveleket, mely egy igazi kuriózuma a gyűjteménynek, ezt követi az osztrák posta Magyarországon időszak anyaga, valamint az önálló magyar postaigazgatás kibocsátásai. Ezután következnek Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália és Óceánia országai alfabetikus és időrendi sorrendben.
A kiállítóteremben található több mint fél millió bélyeg megnézéséhez több hétre lenne szükség, de befogadni azt a szerteágazó és számtalan témát felölelő információ mennyiséget, amely ezekben a kis színes papírokban rejlik nem lehet egyszerre. Általános tárlatvezetőnk is arra törekszik, hogy a gyűjtemény legérdekesebb darabjain keresztül próbáljon egy átfogó képet adni a bélyegek időbeli, illetve nyomdatechnikai fejlődéséről, továbbá az egyes országok által kibocsátott darabok tematikai sokszínűségéből, valamint az egyéb érdekességekről, különlegességekről, mint például a bélyeghamisítványok.
A bélyegek azon túl, hogy egykor postai értékcikként a küldemények átláthatóbb szállításának érdekében jöttek létre, megjelenítik a kibocsátó ország történelmét, kultúráját, természeti értékeit, híres személyeit, reflektálnak helyi és globális eseményekre és problémákra. Témáikon túl a méretükkel is fel tudják hívni magukra a figyelmet, például a világ legkisebb bélyege Kolumbiából, vagy az egyik legnagyobb hírlapbélyeg az Amerikai Egyesült Államokból.
Csokoládé illatú bélyeg, Svájc, 2001
Igazi ritkaságokkal, kiemelkedő értékű bélyegkiadásokkal és különleges technikákkal készített bélyegekkel is találkozhat a látogató mind a magyar, mind a külföldi gyűjteményekben. A tévnyomatok kiemelkedő értékét a hibás nyomás és a kis darab szám adja. Különlegességek közé tartozik például a világ első alumínium bélyege Magyarországról, a bhutani hanglemezbélyeg, a hologramos és 3D-s bélyegek, a csokoládé és virág illatú bélyegek, vagy a hímzett bélyegek. Ezek a darabok már nem csak a gyűjtők figyelmét keltik fel, minden látogató meglelheti kedvenc darabját és rácsodálkozhat a bélyegek által nyújtott sokszínű és változatos képi világra.
Fordított Madonna - tévnyomat, Magyarország, 1923
Nemigen található olyan téma, mellyel kapcsolatban ne lehessen bélyeget találni, csak keresni kell. Úgy gondolom, hogy minden újabb bélyeg megtekintése egy új ablak a világra.
A szerző a Debreceni Egyetem Néprajztudományi és Muzeológiai Intézet muzeológia mesterképzés hallgatójaként készítette a cikket.
Hasonló cikkek itt érhetők el!!!
Forrás: belyegmuzeum.hu
