Rokokó és Walt Disney kiállítás a MET-ben

KIÁLLÍTÁS

Bakai Brigitta
2022-01-17 07:00

Első hallásra nagyon távolinak tűnhetnek a Walt Disney rajzfilmek és a francia rokokó alkotásai egymástól. Azon túl azonban, hogy a stílus dekorativitása miatt ihletforrása lett a mesefilmeknek, alapelveikben, céljaikban, de még létrejöttük egyes aspektusaiban is hasonlóságra lelünk. A New York-i MET Inspiring Walt Disney: The Animation of French Decorative Arts címmel rendez kiállítást a londoni Wallace Collection-nel közösen 2021. december 10. és 2022. március 6. között, amelyről Wolf Buchard kurátori tárlatvezetése Youtube csatornájukon elérhető.


Walt Disney élete nehéz gyerekkora után nagy fordulatot vett, mikor 16 évesen 9 hónapra Franciaországba utazott a vöröskereszt mentőautójának sofőreként. Ekkor fedezte fel és került végleg az európai művészetek hatása alá. 1935-ben újra visszatért Franciaországba és európai utazása során mintegy 335 illusztrált mesekönyvet gyűjtött, majd vitt haza magával és későbbi filmjei az ezekben látott európai vizuális tradíciókra építenek. A gótikustól a rokokóig mindenféle történelmi környezetben látjuk a mesehősöket, amelyek közül aztán maga Walt Disney is vegyesen válogatott munkái során.

 

 

A tárlaton 150 darab 1930-1990 között készült mesefilmterv mellett az azokat inspiráló 18. századi műtárgytípusok egy-egy jellegzetes darabjai kerülnek kiállításra. A 18. századi rokokó és a 20. századi animáció közti különbségek élesek: a különböző korokban, különböző technikával más társadalmi rétegeket kívántak megszólítani. A hajdani stílusirányzat az elitnek készült, míg az utóbbi közel két évszázaddal később a modern populáris kultúra része és a közemberek életébe is művészetet kívánt csempészni. A kettő közti hasonlóságot céljaik közt érdemes elsősorban keresni; a csoda, az izgalom, az áhitat és a humor nevében kívánják az élet illúzióját kelteni az élettelen vásznakon. A kézműves technika, ahogyan a rokokó és az első Disney mesék készültek, a dolgozók közt szoros együttműködést, műhelymunkát igényelt és az intellektus helyett az érzelmekre ható művészet volt a vezérelv.


A stúdiót 1923-ban hozta létre Hollywoodban eredetileg Disney Brothers Cartoon Studio néven Walt és fivére, Roy Disney. Első munkáik, az Alice Comedies és a Willie gőzhajó után jelent meg első egész estés rajzfilmjük, a Hófehérke 1937-ben. Színes, teljes hosszában animált volt és hatalmas művészi és technikai újítást jelentett a kor rajzfilmjei között. Hasonlóan jelentős ugrás történt a rokokó kedvelt médiumának, a porcelánnak a fejlődésében, amikor az Európában 1709-ben megismert technikának 1750-re már számos manufaktúrája jött létre.


Meissen manufatúra: teáskanna fedővel, 1719-1730, MET

 

Walt Disney rokokó iránti szeretete talán a Szépség és a Szörnyeteg bútorain a legszembetűnőbb. Az antropomorf Tik-Tak úr végső formáját ugyan egy Mantel óra után kapta, az eredeti tervek szerinti vékony, nyúlánk termete és vörös mellénye a Boulle órák jellegzetes alakjára és teknőskagyló díszítésére emlékeztetett. A rokokó játékos és fantáziadús, szokatlan formájú hétköznapi tárgyai kizökkentenek a megszokott jelenből és az élettelen tárgyakat mozgalmas kompozíciókkal, akár emberi formát öltve élettel telítik. A fentiteáskannákat tekintve egyértelmű, honnan merített ihletet a Disney stúdió Mrs. Potts vagy Csészike tervezésekor.


Ahogy ezt láttuk Tik-Tak úrnál is, a figurák terveit gyakran felülírták a kézzel rajzolt animáció technikai határai. A magas óra többiekkel való interakcióját nehézkes lett volna megoldani és így Lumière, a gyertyatartó is az animáció miatt kapott egyszerűbb formát a rokokó díszes, örvénylő mintázatú gyertyatartóihoz képest. Szintén a technika korlátai miatt helyezték Hamupipőkét a 19. századba az eredetileg tervezett 18. század helyett, a ruhák mozgását így ugyanis könnyebb volt lekövetni.

 

balra: André Charles Boulle: óra talapzattal, 1690, The Metropolitan Museum of Art
jobbra: Peter j. Hall: Szépség és a Szörnyeteg, 1991, Walt Disney Animation Research Library © disney

 

A korokra jellemző jegyek beemelésében azonban korántsem volt következetes a filmstúdió. Bár Hamupipőke ruhái a 19. századot idézték, a belső terek berendezései a rokokó szerint, míg maga a királyi kastély jellegzetes, aszimmetrikus, magasbanyúló tornyaival a középkori váraknak megfelelően készült. A Disney filmek tehát vegyesen válogattak a korokra jellemző formakincsek közül, azokat az elemeket használták, amelyek a legjobban segítették a történetet elmesélni és a 18-19. századi klasszicista, barokk paloták erre nem voltak alkalmasak. Így volt lehetséges az is, hogy a Szörnyeteg kastélyában gótikus, rokokó és barokk jegyek mind felbukkannak. Az 1886-ban elkészült bajorországi Neuschwanstein kastély mintájára tervezett Disney kastély – amihez hazánkban a turai Schossberger-kastélyt hasonlítják – ég felé mutató tornyai az álmot, a képzelet szárnyalását tükrözik. A kiállítás tornyos Sèvres porcelánvázákat mutat ezen a ponton a látogatónak, amelyeknek a rózsaszín – ami mind a Disney, mind a rokokó alapvető színe – és erődítmény forma ellentmondásos kettőse Disneyland kastélyában is megjelenik.

 

Sèvres manufaktúra: torony alakú vázák, 1762 körül, MET

 

A kiállítás végigköveti, ahogyan a Walt Disney stúdió a hosszú évek alatt valóságos tárgyakból és épületekből teremtett illúziót, miközben a tárlat maga pedig ezt a képzeletbeli világot fordítja vissza létező elemekre. Elmosódik az illúzió és valós közti határ, szemünk előtt elevenednek meg szeretett mesefiguráink. Ha valóban beszélni tudnának, bizonyára sok mesébe illő izgalmas történetet mesélnének, addig pedig ezt a szerepet a kiállítási audio guide-ra és a fantáziánkra kell bíznunk.