A Pulszky Társaság 2010-ben alapította AZ ÉV KIÁLLÍTÁSA díjat, amellyel a muzeális intézmények kiállítások megvalósításában megnyilvánuló tudományos felkészültségét, kreativitását, a közönséggel való kapcsolatteremtő képességét jutalmazza, egy múzeum állandó vagy időszaki kiállítását kiválasztva. Újdonság, hogy idén három kategóriában folyik a megmérettetés, 4 millió forint alatti illetve feletti bekerülési költségű állandó vagy időszaki és virtuális kiállítások pályázhattak az elismerésre. A 11 jelölt már csak arra vár, hogy a tervek szerint 2021. október 25-ei díjátadón a Petőfi Irodalmi Múzeumban fény derüljön az eredményre. Addig is ismerjük meg őket, drukkoljunk nekik!
Lássuk most a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának Zseniális találmányok – Innovatív ötletek: Epizódok az ókori technika történetéből című időszaki kiállítását!
2020. július 30-án egy igazán különleges kiállítás nyílt meg az Aquincumi Múzeum régi kiállító épületében. A tárlat ötletét a múzeum vezérlelete adta. Az orgona nem csak a zenetörténet kiemelkedő emléke, de a technikatörténetnek is, amely a maga korában előre mutató technikai újításokat tartalmazott. Így kerültek fókuszpontba a találmányok és az ókorban is alkalmazott műszaki megoldások.
Egy igen fontos területtel, az aquincumi – és környezetében haszált – vízvezetéssel kapcsolatban számtalan emlékkel rendelkeznek, amik idáig nem kerültek bemutatásra. Nagyszerű alkalom kínálkozott arra, hogy a látogatók kézzel foghatóan is további információkat kapjanak az ókori műszaki tudásról.
Az ókori technika történetének kutatása egy izgalmas és szerteágazó terület, a múzeum kurátora dr. Fényes Gabriella és munkatársai elsősorban a Kr. e. 3. és Kr. u. 1. század közötti találmányok közül válogatott. Olyan témakörök kerültek bemutatásra, melyek Aquincumhoz kapcsolódnak, ezzel is bizonyítva azt, hogy a kor műszaki ismereteit nem csak az ókori világ tudományos központjaiban, hanem itt a mai Budapest területén is használták. A tárlat elsősorban a technikai tudásra és az itt előkerült régészeti hagyatékra épül. Ehhez társították hozzá az ókori feltalálók saját leírásait, korabeli műszaki szakírók gondolatait, történetírók feljegyzéseit. Ahogy a mostani időkben is az ókorban sem volt másképp, hogy a feltalálók, tudósok és mérnökök rengeteg újítással álltak elő. Egy részük a mindennapi életben is hasznosult, hiszen a cél, hogy az emberek életét jobbá, komfortosabbá, könnyebbé és szebbé tegyék.
A kiállítás három helyiségben látható, így a téma is három nagy egységre bontható. A középső teremben a nyitó idézet: „Patientia, virtus, spes – kitartás, tettrekészség, remény" (Nonius Datus vízvezeték építő szakember síremlékéről). A kiállítás vezérgondolata is ez, hiszen, ha ezek az ókori feltalálók, mérnökök, tudósok feladták volna az első sikertelenség után, akkor ma jóval kevesebb „zseniális találmány” maradt volna fent, az utókor és a jövő tudósai és feltalálói számára. Elsőként a görög-római mitológiában barangolhatnak a látogatók, bemutatva a technikával kapcsolatba hozható isteneket/istennőket. Pallasz Athénét/Minervát valamint Héphaisztoszt/Vulcanust fedezhetik fel a tárlókban.
Érdekes nyomon követni hogy miképpen változott Prométheusz megítélése a technika fejlődésével, hiszen az ókoriak szerint a technikai tudást tőle szerezte meg az ember. Az utolsó témakör ebben az egységben Daidalosz és Ikarosz, azaz az első repülés történetéhez köthető. Korán elhunyt, vakmerő ifjakat fedezhetnek fel Ikarosz alakjában aquincumi síremlékeken.
A mítoszok fontos részét képezik az általános művelődéstörténetnek, de a mítoszokon túl ott rejtőzik a valóság is, amelyről a tárlat következő nagy egysége is szól. Négy ókori feltaláló történetét meséli el. Arkhimédészt szinte nem kell bemutatni senkinek ugyanakkor Ktészibiosz neve már kevésbé ismerős, de aquincumi szempontból különösen fontos orgona feltalálója volt. Philón kísérletei a mai iskolai oktatásban is használatosak. A negyedik Hérónt, pedig a kor ezermestereként ismerték. A híres tudósok után a technikatörténet mindennapi hősei következnek, akik az aquincumi hétköznapokban létrehozták az emberek életét megkönnyítő alkotásokat. A legkiemelkedőbb tárgy ebben az egységben, természetesen az aquincumi tárgyakon kívül a római földmérők egyetlen példányban fennmaradt műszerének másolatát, a gromát is megtekinthetik. A vízvezetés témája évszázadok óta fontos minden nagyobb város számára. A vízvezetékek nem római találmányok, de az építésüket a rómaiak tökéletesítették. Az aquaeductusok a római építészet legnagyobb alkotásai közé tartoznak. Vizekben bővelkedő Aquincumban a rómaiak kedvező helyzetben voltak, a települések körüli forrásokból jó minőségű ivóvízhez jutottak. Az aquincumi vízvezeték kiindulópontjai régészeti feltárásokból jól ismert, nyomvonala követhető. Az ókorban a vizet mélységesen tisztelték, számos oltárkő, áldozati ajándék is látható a kiállításon. A témához kapcsolódóan egy új, a téma megértését segítő és a kutatásokat magában foglaló animációs film is megtekinthető.
A tárlat harmadik és egyben záró egysége egy Héróntól vett idézettel nyit: „Egyes találmányok ezek közül nagyon hasznosak a mindennapi használat során, mások döbbenetesen csodás hatást keltenek.”
A kiállításra végig jellemző, hogy számos technikai segítséget nyújt a könnyebb befogadás érdekében. Legyen szó egy-egy animációs filmről, megérinthető tárgyakról, melyet a múzeumpedagógiai órán is használtak, azaz minden látogató megtalálhatja a maga számára azt a pluszt amit nyújtani tud a kiállítás a kiállított tárgyakon túl. Megismerhetővé téve az ókori építészet újításait, például a római padlófűtés mibenlétét, de a figyelmet természetesen a döbbenetesen csodás hatást keltő találmányok is élvezik. A csodás találmányok közé tartozott az orgona is, ami a kiállítás alapötletét szolgáltatta, ahogy a bevezetőben már olvasható volt. A tárlat az ókori eredetű modern tárgyakból álló válogatással zárul. A kiállítás 2021. október 31-én zárul. Kiegészítésként érdemes a virtuális tárlatot is megtekinteni, ahol számos videó és fotó segítségével nyitva tartási időn túl is barangolhatnak a zseniális találmányok között.
