A zalaegerszegi Göcseji Múzeumban a hetvenes évek közepétől láthatja a közönség a Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész alkotásaiból létrehozott állandó tárlatot, mivel a hagyatékból ide került a mester műveinek túlnyomó része.
Mi zalaegerszegiek amúgy is abban az irigyelt helyzetben vagyunk, hogy a művész alkotásai, mint köztéri szobrok az életünk részeivé váltak. A református templom előtt lévő „Kis makrancos” és a vizslaparki „Liliom” című szobrok előtt a városlakók meg-megállnak, a klasszikus szépség megidézőjének páratlan szobrait a szívükbe zárták, hozzá tartoznak a zalaegerszegi városképhez.
Néhány hónapja a zalai Alsórajkon, a mester szülőházában is újra rendeztük az állandó kiállítást, ahol valamennyi művészi korszakából látható egy-egy alkotás. A múzeumi gyűjtemény tekintélyt parancsoló, és még mindig van annyi mű, hogy egy vándorkiállításra szánt anyagot is tudjunk válogatni. Korábban - még a pandémia előtt - több dunántúli városban bemutattuk a műveket, a zalai születésű Kisfaludi Strobl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész alkotásait. A gyűjtemény eddig Veszprémben, Szekszárdon, Sopronban, Sárváron és Kaposváron járt.
A szobrok és kisplasztikák egy része most Körmendre költözött, "A klasszikus szépség mestere" című kiállításon az ottani közönség még jobban megismerheti Kisfaludi Strobl munkásságát. A körmendieknek ugyanis nem ismeretlen a művész neve, mivel a város egyik legnagyobb köztéri szobra, a Hősi emlékmű szintén az ő műve. 1927-ben leplezték le a nagyközönség előtt. Felső részén az első és második világháborúban hősi halált halt, valamint a koncentrációs táborokban és a bombázások során elhunyt körmendi lakosok nevét olvashatjuk. A szobor elkészítéséhez és felállításához szükséges anyagi forrást közadakozásból gyűjtötték össze. Külön aktualitást adott a tárlatmegnyitó, mivel aznap este kapcsolták fel a körmendi vasútállomás közelében álló emlékmű felújított díszkivilágítását.
A szakmai ajánlást dr. Kostyál László művészettörténész-kurátor mondta az ünnepélyes alkalmon, aki kitért a művész színes életére, sokoldalú munkásságára, hazaszeretetére (mivel megtehette volna azt, hogy az angol királyi család biztatására Londonban marad) és felhívta a figyelmet néhány páratlan művére. Barátság fűzte az ír G. B. Shaw drámaíróhoz, akinek a műveit a mai napig szinte a legtöbbször játsszák az angol színházakban. A róla készített büszt is látható a kiállításon, s arról a titokról is lehullt a lepel, hogy Shaw a magáról mintáztatott Rodin szobrot is félretette, csak hogy Kisfaludi Strobl alkotását nézhesse dolgozószobája fő helyén. A szobrászművész a szecessziós és avantgárd próbálkozásoktól eltekintve egész életében a klasszikus, akadémikus irányzatot követte. Finom, érzékletes aktjai, elmélyülten jellemábrázoló portréi, ragyogóan komponált, mozgalmas szoborcsoportjai korának legjobbjai közé emelik.
Kisfaludi Strobl legismertebb alkotása a főváros jelképe lett
Az időszaki kiállítson az ötven éve elhunyt művész 35 kisplasztikáját, 10 plakettjét és 3 vele kapcsolatos festményt, illetve grafikát lehet megtekinteni. Az anyagot a körmendi múzeum helyi vonatkozásokkal is kiegészítette, helyet kapott a birtokukban lévő Petőfi Sándorról készült portré, valamint külön tablón ismerheti meg a közönség a Hősi emlékmű történetét.
„A klasszikus szépség mestere” című időszaki kiállítás augusztus 3-ig látogatható Körmenden a dr. Batthyány-Strattmann László Múzeumban, és a jövőben további városokban is bemutatjuk a páratlan gyűjteményt.
Klasszikus szépségek a körmendi kiállítótérben
