Régészeti eredmények új technológiákkal a lelőhely megőrzése érdekében

Nyergesújfalu, Sánc-hegy

Magyar Nemzeti Múzeum
2020-07-31 07:00

A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatósága (MNM RÖG) több intézménnyel együttműködve 2018 ősze óta végez kutatásokat a nyergesújfalui Sánc-hegyen. A már II. Rákóczi Ferenc emlékirataiban említett lelőhely több korszak emlékeit őrzi az őskortól egészen a második világháborúig. Itt állt egykor a Crumerum néven ismert római kori település és katonai tábor, illetve később egy kuruc-kori földsánc is. A munka különlegessége abban rejlik, hogy a szakemberek úgy jutottak régészeti adatokhoz, hogy modern, ún. roncsolásmentes módszerek alkalmazásával szinte érintetlenül megőrizték az utókor számára a régészeti-történelmi jelentőséggel bíró, a helyiek és a kirándulók által is kedvelt természetvédelmi területet.

 

 

Hiába figyelt fel a terület régészeti értékeire már Bél Mátyás (1684–1749), Rómer Flóris (1815–1889) és Balogh Albin (1887–1958), a terület kutatottsága jelentőségéhez képest viszonylag alacsony maradt a huszadik század második felében is. 2018 előtt a Magyar Nemzeti Múzeum esztergomi Balassa Bálint Múzeuma 3 alkalommal végzett itt terepi munkát.

 

Változás 2018-ban történt, amikor az UNESCO világörökségi helyszín jelöléshez kapcsolódóan 3 területen zajlott kutatás. Az MNM RÖG régészei ekkor a hegy lábánál római kori településre utaló épületmaradványokat találtak, tisztázták az ÉK-i kapu tornyának alaprajzát, továbbá az ÉNY–DK-i irányú erődfal vonalát kutató árkot nyitottak.

Mitológiai vadászjelenettel díszített bronzlemez a római korból. Fotó: Bicskei József

 

A szakemberek 2020-ban a CLIR (Corpus Limitum Imperii Romani) Kutatóközpont megbízásából, roncsolásmentes vizsgálatok (magnetométeres, földradaros, geoelektromos felmérések) segítségével a korábbinál pontosabb alaprajzot kaptak a római kori táborról. Ehhez a munkához csatlakozott az engedély nélküli fémkeresőzés okozta veszélyeztetettség miatt a Magyar Nemzeti Múzeum, Műszeres Lelőhely-felderítési Csoportja. A munkálatokat Nyergesújfalu Város Önkormányzata több ízben is támogatta, legutóbb a római kori tábor kaputornyának állagvédelme kapcsán.

 

A legkorszerűbb technikáknak és a különböző intézmények együttműködésének köszönhetően nemcsak új információkkal, hanem új leletekkel is gazdagodtunk az elmúlt években. A római korból nagy mennyiségben érmek, bélyeges téglák, gyűrű, fülkanalas hajtű, fibula (ruhaösszekapcsoló tű), mitológiai vadászjelenettel díszített lemez, katonai övveret, a népvándorlás korából jellegzetes 5. századi fibula, a kuruc korból érem, ágyúgolyó került elő, a II. világháború időszakából töltényhüvelyeket, vasrepeszeket és egy aknagránát stabilizátor szárnyát gyűjtöttük össze. Mindemellett a területen a jelenkor is rajta hagyja a nyomát. Bízunk benne, hogy a jövő régészei nemcsak a pusztulás nyomait fogják dokumentálni a 21. század első évtizedeiből.

 

II. Rákóczi Ferenc által veretett rézpénz. Fotó: Horváth Szulamit Emma

 

-------- 

 

Leadkép: A Sánc-hegyről készült légifotókon kirajzolódnak az egykori erődök vonalai.
Fotó: Jablonkai Dávid

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
#muzeumozzaszobadbol, felhívás, pályázat, virtuális
2020-04-02 16:00